kezdőlap illanatok firkanatok napló belsőségek kontakt
 

sziget fesztivál 2009 (-1. nap)

2009.08.11. budapest, hajógyári sziget

9-kor ébresztett az ébresztőm. Morcosan elcsendesítettem, majd kikapcsoltam. Fél 11-kor ébredtem... Ehhez hozzátartozik, hogy nekem elvileg 13 órára az Örsön kellett volna lennem. x) Ígyhát gyorsan küldtem egy sms-t - amikor már kezdtem emberien érezni magamat - és eltoltuk a randit 15 órára. Így gondoltam, hogy indulás előtt magam után hagyok még egy posztot.

Az eső pedig csak esik, sik, sik...

Tegnap este fél 8-ra értünk ki a Szigetre. A Nagyszínpad előtt felgyülemlett tömeget éppen Kowalsky meg a Vega vette kezelésbe, illetve már jócskán benne voltak a sűrűjében. Amíg Ők adták a kellemes fülbe-valókat, addig mi szomjunkat igyekeztünk oltani. Valószínűleg a pultos leányzó nagyon lámpalázas lehetett, mert kértünk 2 martini-tonicot, mire leányzó kitöltött nekünk 2 martini-gyömbért. =) Tudjátok mit mondok? Nem volt rossz! :) Kóstoljátok meg.
Lukács Laciék aztán pontosan kezdtek, és valami fergeteges bulit csaptak, ügyesen összeválogatva 20 éves fennállásuk korszakainak legnagyobbjait (Johnny a mocsokban, Baj van, Félre a tréfát, Fordulj fel!, Füst és lábdob, Ki csinál rendet?, etc, és két nagy kedvenc is, az Egyszerű dal és az Azt mondom, állj!)
Egy "kis" affér is történt persze egy idióta nyomulós német srác miatt, akit alig bírtunk lerázni. De hát úgy szép az élet ha zajlik.
Néhány fotó itt. Szerdától majd bővül az album. Ugyanis szerdára Kispál-foglalásom van.
Jaa és hajnalban elkezdtem tüsszögni és egyebek, amitől egy kicsit megrémültem... :D De már minden oké. Nem kell félni tőlem.

sziget fesztivál 2009 (1. nap)

2009.08.13. budapest, hajógyári sziget

Délelőtt jórészt alvás, majd regenerálódás, séta fel a postára, onnan a boltba néhány csokiért az endorfin szintentartása végett.
Kora este irány a kultúra, belekóstoltunk a 30Y-ba, aztán elmentünk begyűjteni ügyeskés tesztkitöltésekkel mindenféle ilyen-olyan klassz dolgot, úgymint lila színű fogkefe, Gazdasági Versenyhivatal felirattal ellátott műanyag legyező és gyufa és toll a nehéz napokra, továbbá "I ♥ kondom" matrica a miheztartás végett.
Aztán visszavonulás 30Y-ra, majd a srácok után nyomás moccacinózni egyet, Szupermarket és bizsu-sátor látogatás. Ez utóbbi csak azért, mert nőből vagyunk.
Ismételten vissza az MR2 színpad elé, ekkorra már jócskán megsokszorozódott a nép, állítom, hogy a Nagyszínpad előtt köbö fele ennyien lehettek... (Na de ki is az a Lilly Allen? Mert én még nem hallottam róla. Tudom, bennem van a hiba, össze- vissza szégyelem magamat most. x) No mindegy, mi élveztük, főként azért, mert mi nem ott voltunk.)
Köbö 3. vagy 4. vagy 5. dalként az Iszonyúan lassú-t választották, mely dalra eszembe jutott valakiii, aki nem is oly' régen éppen e szerzeményt juttatta el felém Emesen.
A csúcson akkor éreztem magamat, amikor a Szőkített Nő közben áttértek nagyhirtelen az AC/DC Thunderstruck-jának Thunder-jére. No ez egy kicsit kizökkentett. Pozitív vonalon, természetesen.
Kispál után indulás haza, mert másnap (tehát ma) korábban szeretnénk vissza-kijutni, és előtte még aludni sem ártana.
Hazaértünk, épségben, pancsoltam, szanáltam az egyébként is kevés fotók között, most pedig meggyes müzliszeletet majszolok és próbálom visszalökdösni magamat a holtpont túloldalára, kevés sikerrel... Ma is hajnalozok...

sziget fesztivál 2009 (3. nap)

2009.08.15. budapest, hajógyári sziget

A mai nap a nosztalgia jegyében telt. Többnyire.

17-re Margit-híd budai hídfő, találkozás Amy-vel, tovább villamospótló busszal a Mammutba kávézni. És gyömbérezni. Semmi alkohol! Nosztalgiázás, lelkizés, tervek, álmok, jókedv, önirónia.
Később megérkezik Kincsem párja, bemutatkozás, rajzaimról esvén szó pöppnyi elpirulás és nagy önbizalom-adag. Köszi!
21-kor csörr Imire: bent vannak-e még/már Szigeten. Nanáhogy! Irány a holt sötétben gyalog a HÉV-hez, míg leérek csöppnyi félelem az utamba kerülő furcsa alakok láttán, de egyébként semmi gond, kicsit szét vagyok esve, még ahhoz is fáradt vagyok, hogy pánikba essek.
A Szigetre vezető hídon újabb csörr: merre menjek, hol vannak konkrétan. Nagyszínpaddal szemben, Nescafé. Remek. Ekkor már Prodigy a porondon, emberáradat, oké, úszunk az árral. 165 centimmel látási viszonyok nuku, csak egyenesen haladás, orrunk után, előre. Persze... Kikötés az AXE-pontnál, újabb csörr: hova is??? x) Nescafé... Jaaa, emlékszem! Persze.
Találkozás a fiatalsággal, plusz találkozás mégvalakivel, kinek jelenléte annyira nagyon nem dob fel, de szerencsére nem csak én vágyódom mellékhelyiségbe, így hamar el kell köszönnöm harmadik illetőtől - jajjjjjj de nagyon sajnálom!!! -, irány a KKK (kétbetűs-konténeres-kitérő).
A tömeg őrjöng, Prodigy szintúgy, konténer ritmusra mozog alattam (élmény így kisdolgot végezni). Az egésznek a hangulata köbö olyan, mint kiskoromból a vidámparki Rakétában... (Nem a kisdologra értem! Hanem csak a feelingjére...) Csak itt nincs szélesvásznú kivetítő előttem közben... Viszont WC-papír sem.
Ezen hatalmas élmény után rövidke séta, irány a lávakövön sült hot-drog stand.
Amy-től jön egy sms, hogy mégsem jönnek ki 23 után... Jááájjjjmááár! Aztán már nem emlékszem hogyan, s mivel, de mégis eltelt 3 óra hossza. És most itt vagyok. És nem találom a mamuszomat...

sziget fesztivál 2009 (4. nap)

2009.08.16. budapest, hajógyári sziget

17 óra után valamikor, csörr Susira a pomázi HÉV állomásról, hogy készüljön, indulok, induljon Ő is (Nyugatinál leledzett éppen) a Margit-hídhoz, ott találkozunk. Oké.
Ülök a HÉV-en, majd Kaszásdülő és Filatorigát között a kocsi másik végében - addig még ellátok - feláll egy srác (magas vékony/sportos testalkat, fehér póló, khaki vagy zöld vagy szürke színű hosszú ujjú póló (?), ez utóbbi a nyakába borítva, világosbarna haj, kisszakáll), leszállni készül, ránézek, nézem. Rám néz, beleszerelmesedem. Ránézek, kész vagyok. Rám néz, kicsit meghalok. Eszembe jut, hogy nekem most a Margit-híd a cél, nem tarthatok Vele, nem hívhatom meg egy italra sem, ettől kissé kiborulok.
Filatorigát, ajtó nyílik, srác leszáll, én maradok. HÉV elindul, Ő kint, én bent, összenézünk még utoljára még egyszer, én kicsit megint meghalok.
Nemúgyvanaz, Árpád-hídnál ledobom magamat a járatról, miközben kapkodom lábaimat a visszafelé tartó menethez csörr Susinak: majd bent a Szigeten találkozunk, most nem érek rá! :)
Be a Szigetre, radar bekapcs' (fehér póló... fehér póló... "keresd a fehér nyúl helyett a fehér pólót"), a látogatók 70%-ának leírása szinte megegyezik keresett fiatalúréval, semmi gond, ma sem esünk pánikba, 1 000 ember közül is felismerném, persze csak ha szerepel abban az 1 000-ben egyáltalán.
Tűt a szénakazalban is egyszerűbb, mint fiatalurat a Szigeten. Nagy és sikertelen kör után irány Susiért a bejárathoz, fogadás azzal, hogy ugyanmár menjünk már sétálni egy jókorát! Susi értetlen, Brains az eredeti célja, így ott ragad. Hát jó. Nagy kör után csatlakozás egymáshoz, igyunk egy gin-tonicot, mert most konkrétan ránk fér. Még ekkor sem vagyok hajlandó felhagyni a kereséssel. Párbeszéd:
Susi: - Ő az?
Pidi: - Nem!
Susi: - Talán Ő?
Pidi: - Nem!!
Susi: - Nem lehetséges, hogy Ő?
Pidi: - Neeem!
És így tovább... Este 9 körül Susi besokkkal, közli, hogy akkor Ő most leül a sétáló utca közepére, felejtsem el, de még mielőtt megszűnne számomra létezni vigyek Neki valami étket.
Megeszünk hát 1-1 hot-drogot, majd irány koffeinért. Moccacino, szeretem. Kezdem feladni a fehér póló gazdájának felkutatását, mert már a fehér pólót nagy valószínűséggel valamiféle meleg pulóver válthatta fel. Remek.
Kis baleset, lábam beszorul két léc közé (meg fog maradni a nyoma, akkor hirtelen azt hittem, hogy el is tört) valamely' (már nem emlékszem hol jártunk..) standon, moccacino egyharmada kárba, második harmada Susi cipőjére távozik. (Ez ma nem az Ő napja, hiába... ) Kinevet, morcos leszek. Jelzem Neki cipője sorsát, kinevetem, morcos lesz. IMÁDOM a nőt! x)
Az idő megint elszáll, ám a fehér póló és annak bájos gazdája azóta is fejemben motoszkál...

sziget fesztivál 2009 (5. nap)

2009.08.17. budapest, hajógyári sziget

Ez a hét is eltelt... Félt ötkor találkozás Filatorigátnál Susival, napijegye nincsen, így tisztes távolban tartom mindennemű zenei élménytől. Rövid eszmecsere, majd búcsúzás. Kiülök egykén a HÉV állomásra, lesem a beérkező szerelvényeket, hogy vajon melyikkel jönnek kis kedvenceim.
Félórányi aszalódás után röppen nekik egy sms, hogy mikor indulnak, melyik kocsiban lesznek, estébé. A válasz annyi, hogy hát Ők már bent vannak, Szigetelnek, Kaszáson szálltak le, miért, hol vagyok?
Irány be, első színtér MR2 színpad, rajta Heaven Street Seven.
Az első csalódás, tavaly sokkal kellemesebb volt velük az est. Krisztián vagy le volt már nagyon részegedve, vagy valami más ajzószer volt benne, én nem tudom, de... hát nem tudom. Hagyjuk.
Nagyszínpad, Faith No More...
Második csalódás. Még soha nem volt részem élőben Faith No More-hoz, sajnálom, hogy most sem hagytam ki...
Nem messze a színpadtól az egyik italda pultjánál Tóth "Megasztár-vagyok-és-menő" Gabi áll mellettem új pasijával Rolival (ezt Ancsitól tudtam meg utóbb).
Nagyon gáz a csaj, élőben is!
Nyomás a Zsidó Sátorhoz. Hatalmas buli, Idén is! Mint minden évben! Amikor más már alkoholba fulladt s hasonlóképpen ezáltal a buli is körülötte, Ők még akkor is énekelnek, zenélnek, táncoltatják az emberkéket, szívből, örömmel, a nagy semmiből is képesek visszahozni az ember jókedvét.
Összevetve a hetet a Nagyszínpadot messzemenőkig verte az MR2 színpad, hűen nevéhez NAGYON ZENE volt, le a kalappal! Ehhez természetesen az is társul, hogy ha már élő zene, akkor stílusában közelebb áll hozzám az alternatív műfaj a hazai egyszerű-de-nagyszerű kicsinyke zenekaraink előadásában, mint holmi Prodigy, vagy Fatboy Slim, hiába a nagy nevek... Ilyen téren is az egyszerűség híve vagyok. Ezek szerint...

<<< vissza

Copyright (c) 2009-2010 pidiponthu / Patai Piroska