9-kor ébresztett az
ébresztőm. Morcosan
elcsendesítettem, majd kikapcsoltam.
Fél 11-kor ébredtem... Ehhez
hozzátartozik, hogy nekem elvileg 13
órára az Örsön kellett volna lennem.
x) Ígyhát gyorsan küldtem egy sms-t
- amikor már kezdtem emberien érezni
magamat - és eltoltuk a randit 15
órára. Így gondoltam, hogy indulás
előtt magam után hagyok még egy
posztot.
Az eső pedig csak esik, sik, sik...
Tegnap este fél 8-ra értünk ki a
Szigetre. A Nagyszínpad előtt
felgyülemlett tömeget éppen Kowalsky
meg a Vega vette kezelésbe, illetve
már jócskán benne voltak a
sűrűjében. Amíg Ők adták a kellemes
fülbe-valókat, addig mi szomjunkat
igyekeztünk oltani. Valószínűleg a
pultos leányzó nagyon lámpalázas
lehetett, mert kértünk 2
martini-tonicot, mire leányzó
kitöltött nekünk 2 martini-gyömbért.
=) Tudjátok mit mondok? Nem volt
rossz! :) Kóstoljátok meg.
Lukács Laciék aztán pontosan
kezdtek, és valami fergeteges bulit
csaptak, ügyesen összeválogatva 20
éves fennállásuk korszakainak
legnagyobbjait (Johnny a mocsokban,
Baj van, Félre a tréfát, Fordulj
fel!, Füst és lábdob, Ki csinál
rendet?, etc, és két nagy kedvenc
is, az Egyszerű dal és az Azt
mondom, állj!)
Egy "kis" affér is történt persze
egy idióta nyomulós német srác
miatt, akit alig bírtunk lerázni. De
hát úgy szép az élet ha zajlik.
Néhány fotó itt. Szerdától majd
bővül az album. Ugyanis szerdára
Kispál-foglalásom van.
Jaa és hajnalban elkezdtem tüsszögni
és egyebek, amitől egy kicsit
megrémültem... :D De már minden oké.
Nem kell félni tőlem.
 
sziget
fesztivál 2009 (1. nap) |
2009.08.13.
budapest, hajógyári sziget |
Délelőtt
jórészt alvás, majd regenerálódás,
séta fel a postára, onnan a boltba
néhány csokiért az endorfin
szintentartása végett.
Kora este irány a kultúra,
belekóstoltunk a 30Y-ba, aztán
elmentünk begyűjteni ügyeskés
tesztkitöltésekkel mindenféle
ilyen-olyan klassz dolgot, úgymint
lila színű fogkefe, Gazdasági
Versenyhivatal felirattal ellátott
műanyag legyező és gyufa és toll a
nehéz napokra, továbbá "I ♥ kondom"
matrica a miheztartás végett.
Aztán visszavonulás 30Y-ra, majd a
srácok után nyomás moccacinózni
egyet, Szupermarket és bizsu-sátor
látogatás. Ez utóbbi csak azért,
mert nőből vagyunk.
Ismételten vissza az MR2 színpad
elé, ekkorra már jócskán
megsokszorozódott a nép, állítom,
hogy a Nagyszínpad előtt köbö fele
ennyien lehettek... (Na de ki is az
a Lilly Allen? Mert én még nem
hallottam róla. Tudom, bennem van a
hiba, össze- vissza szégyelem
magamat most. x) No mindegy, mi
élveztük, főként azért, mert mi nem
ott voltunk.)
Köbö 3. vagy 4. vagy 5. dalként az
Iszonyúan lassú-t választották, mely
dalra eszembe jutott valakiii, aki
nem is oly' régen éppen e
szerzeményt juttatta el felém Emesen.
A csúcson akkor éreztem magamat,
amikor a Szőkített Nő közben
áttértek nagyhirtelen az AC/DC
Thunderstruck-jának Thunder-jére. No
ez egy kicsit kizökkentett. Pozitív
vonalon, természetesen.
Kispál után indulás haza, mert
másnap (tehát ma) korábban
szeretnénk vissza-kijutni, és előtte
még aludni sem ártana.
Hazaértünk, épségben, pancsoltam,
szanáltam az egyébként is kevés
fotók között, most pedig meggyes
müzliszeletet majszolok és próbálom
visszalökdösni magamat a holtpont
túloldalára, kevés sikerrel... Ma is
hajnalozok...
 
sziget
fesztivál 2009 (3. nap) |
2009.08.15.
budapest, hajógyári sziget |
A mai nap a
nosztalgia jegyében telt. Többnyire.
17-re Margit-híd budai hídfő,
találkozás Amy-vel, tovább
villamospótló busszal a Mammutba
kávézni. És gyömbérezni. Semmi
alkohol! Nosztalgiázás, lelkizés,
tervek, álmok, jókedv, önirónia.
Később megérkezik Kincsem párja,
bemutatkozás, rajzaimról esvén szó
pöppnyi elpirulás és nagy
önbizalom-adag. Köszi!
21-kor csörr Imire: bent vannak-e
még/már Szigeten. Nanáhogy! Irány a
holt sötétben gyalog a HÉV-hez, míg
leérek csöppnyi félelem az utamba
kerülő furcsa alakok láttán, de
egyébként semmi gond, kicsit szét
vagyok esve, még ahhoz is fáradt
vagyok, hogy pánikba essek.
A Szigetre vezető hídon újabb csörr:
merre menjek, hol vannak konkrétan.
Nagyszínpaddal szemben, Nescafé.
Remek. Ekkor már Prodigy a porondon,
emberáradat, oké, úszunk az árral.
165 centimmel látási viszonyok nuku,
csak egyenesen haladás, orrunk után,
előre. Persze... Kikötés az
AXE-pontnál, újabb csörr: hova is???
x) Nescafé... Jaaa, emlékszem!
Persze.
Találkozás a fiatalsággal, plusz
találkozás mégvalakivel, kinek
jelenléte annyira nagyon nem dob
fel, de szerencsére nem csak én
vágyódom mellékhelyiségbe, így hamar
el kell köszönnöm harmadik illetőtől
- jajjjjjj de nagyon sajnálom!!! -,
irány a KKK (kétbetűs-konténeres-kitérő).
A tömeg őrjöng, Prodigy szintúgy,
konténer ritmusra mozog alattam
(élmény így kisdolgot végezni). Az
egésznek a hangulata köbö olyan,
mint kiskoromból a vidámparki
Rakétában... (Nem a kisdologra
értem! Hanem csak a feelingjére...)
Csak itt nincs szélesvásznú kivetítő
előttem közben... Viszont WC-papír
sem.
Ezen hatalmas élmény után rövidke
séta, irány a lávakövön sült
hot-drog stand.
Amy-től jön egy sms, hogy mégsem
jönnek ki 23 után... Jááájjjjmááár!
Aztán már nem emlékszem hogyan, s
mivel, de mégis eltelt 3 óra hossza.
És most itt vagyok. És nem találom a
mamuszomat...
 
sziget
fesztivál 2009 (4. nap) |
2009.08.16.
budapest, hajógyári sziget |
17 óra után
valamikor, csörr Susira a pomázi HÉV
állomásról, hogy készüljön, indulok,
induljon Ő is (Nyugatinál leledzett
éppen) a Margit-hídhoz, ott
találkozunk. Oké.
Ülök a HÉV-en, majd Kaszásdülő és
Filatorigát között a kocsi másik
végében - addig még ellátok - feláll
egy srác (magas vékony/sportos
testalkat, fehér póló, khaki vagy
zöld vagy szürke színű hosszú ujjú
póló (?), ez utóbbi a nyakába
borítva, világosbarna haj,
kisszakáll), leszállni készül,
ránézek, nézem. Rám néz,
beleszerelmesedem. Ránézek, kész
vagyok. Rám néz, kicsit meghalok.
Eszembe jut, hogy nekem most a
Margit-híd a cél, nem tarthatok
Vele, nem hívhatom meg egy italra
sem, ettől kissé kiborulok.
Filatorigát, ajtó nyílik, srác
leszáll, én maradok. HÉV elindul, Ő
kint, én bent, összenézünk még
utoljára még egyszer, én kicsit
megint meghalok.
Nemúgyvanaz, Árpád-hídnál ledobom
magamat a járatról, miközben
kapkodom lábaimat a visszafelé tartó
menethez csörr Susinak: majd bent a
Szigeten találkozunk, most nem érek
rá! :)
Be a Szigetre, radar bekapcs' (fehér
póló... fehér póló... "keresd a
fehér nyúl helyett a fehér pólót"),
a látogatók 70%-ának leírása szinte
megegyezik keresett fiatalúréval,
semmi gond, ma sem esünk pánikba, 1
000 ember közül is felismerném,
persze csak ha szerepel abban az 1
000-ben egyáltalán.
Tűt a szénakazalban is egyszerűbb,
mint fiatalurat a Szigeten. Nagy és
sikertelen kör után irány Susiért a
bejárathoz, fogadás azzal, hogy
ugyanmár menjünk már sétálni egy
jókorát! Susi értetlen, Brains az
eredeti célja, így ott ragad. Hát
jó. Nagy kör után csatlakozás
egymáshoz, igyunk egy gin-tonicot,
mert most konkrétan ránk fér. Még
ekkor sem vagyok hajlandó felhagyni
a kereséssel. Párbeszéd:
Susi: - Ő az?
Pidi: - Nem!
Susi: - Talán Ő?
Pidi: - Nem!!
Susi: - Nem lehetséges, hogy Ő?
Pidi: - Neeem!
És így tovább... Este 9 körül Susi
besokkkal, közli, hogy akkor Ő most
leül a sétáló utca közepére,
felejtsem el, de még mielőtt
megszűnne számomra létezni vigyek
Neki valami étket.
Megeszünk hát 1-1 hot-drogot, majd
irány koffeinért. Moccacino,
szeretem. Kezdem feladni a fehér
póló gazdájának felkutatását, mert
már a fehér pólót nagy
valószínűséggel valamiféle meleg
pulóver válthatta fel. Remek.
Kis baleset, lábam beszorul két léc
közé (meg fog maradni a nyoma, akkor
hirtelen azt hittem, hogy el is
tört) valamely' (már nem emlékszem
hol jártunk..) standon, moccacino
egyharmada kárba, második harmada
Susi cipőjére távozik. (Ez ma nem az
Ő napja, hiába... ) Kinevet, morcos
leszek. Jelzem Neki cipője sorsát,
kinevetem, morcos lesz. IMÁDOM a
nőt! x)
Az idő megint elszáll, ám a fehér
póló és annak bájos gazdája azóta is
fejemben motoszkál...
 
sziget
fesztivál 2009 (5. nap) |
2009.08.17.
budapest, hajógyári sziget |
Ez a hét is
eltelt... Félt ötkor találkozás
Filatorigátnál Susival, napijegye
nincsen, így tisztes távolban tartom
mindennemű zenei élménytől. Rövid
eszmecsere, majd búcsúzás. Kiülök
egykén a HÉV állomásra, lesem a
beérkező szerelvényeket, hogy vajon
melyikkel jönnek kis kedvenceim.
Félórányi aszalódás után röppen
nekik egy sms, hogy mikor indulnak,
melyik kocsiban lesznek, estébé. A
válasz annyi, hogy hát Ők már bent
vannak, Szigetelnek, Kaszáson
szálltak le, miért, hol vagyok?
Irány be, első színtér MR2 színpad,
rajta Heaven Street Seven.
Az első csalódás, tavaly sokkal
kellemesebb volt velük az est.
Krisztián vagy le volt már nagyon
részegedve, vagy valami más ajzószer
volt benne, én nem tudom, de... hát
nem tudom. Hagyjuk.
Nagyszínpad, Faith No More...
Második csalódás. Még soha nem volt
részem élőben Faith No More-hoz,
sajnálom, hogy most sem hagytam
ki...
Nem messze a színpadtól az egyik
italda pultjánál Tóth "Megasztár-vagyok-és-menő"
Gabi áll mellettem új pasijával
Rolival (ezt Ancsitól tudtam meg
utóbb).
Nagyon gáz a csaj, élőben is!
Nyomás a Zsidó Sátorhoz. Hatalmas
buli, Idén is! Mint minden évben!
Amikor más már alkoholba fulladt s
hasonlóképpen ezáltal a buli is
körülötte, Ők még akkor is
énekelnek, zenélnek, táncoltatják az
emberkéket, szívből, örömmel, a nagy
semmiből is képesek visszahozni az
ember jókedvét.
Összevetve a hetet a Nagyszínpadot
messzemenőkig verte az MR2 színpad,
hűen nevéhez NAGYON ZENE volt, le a
kalappal! Ehhez természetesen az is
társul, hogy ha már élő zene, akkor
stílusában közelebb áll hozzám az
alternatív műfaj a hazai
egyszerű-de-nagyszerű kicsinyke
zenekaraink előadásában, mint holmi
Prodigy, vagy Fatboy Slim, hiába a
nagy nevek... Ilyen téren is az
egyszerűség híve vagyok. Ezek
szerint...
 
 
<<< vissza
|
|
|
|
|